Beszélgetés Háber Istvánnal, a Műszaki alkalmazások munkacsoport vezetőjével

Beszélgetés Háber Istvánnal, a Műszaki alkalmazások munkacsoport vezetőjével

Milyen kutatási, tudományos területen dolgozik jelenleg?

Mielőtt a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karára kerültem, az autóiparban dolgoztam a fejlesztési oldalon és az ott és tanulmányaim, munkám során megszerzett tudást hasznosítom a kutatásaimban. A Pollack Eco Team vezetőjeként kifejlesztettünk egy ultra-energiatakarékos hidrogéncellás járművet, amely sok versenyen bizonyított. Emellett a doktori disszertációmban napelemek energiahatékonyságának a fejlesztésével foglalkoztam, amely témát tovább fejlesztve Smart City alkalmazásokat kutatok.  Az autóiparban megszerzett tudást hasznosítva épületek aerodinamikájával, ezen belül a passzív szellőzetéshez kapcsolódó kutatásban is részt veszek, amely a smart technológiákhoz is kapcsolódik.

Mikor és hogyan került kapcsolatba a 3D technológiával?

A 3D technológiákat a munkám során a kezdetektől alkalmazom, eleinte 3d gépészeti tervezési oldalon, de a 3d nyomtatással is már több mint 10 éve kapcsolatba kerültem az autóiparban és az utóbbi években rendszeresen használom különböző termék prototípusok létrehozásához.

Hogyan csatlakozott a pályázathoz, mi az Ön pályázatban betöltött szerepe?

A pályázathoz a Műszaki és Informatikai Kar szakértőjeként csatlakoztam, a már meglévő referenciáim alapján és azóta több kutatásban részt veszek mind a karunkon mind az orvostudományi oldalon. A Pályázati Irányító Bizottság tagja vagyok, a 3D pályázat Műszaki és Informatikai Kar koordinátora.

Hogyan kapcsolódik a 3D nyomtatás és technológia a szakterületéhez?

Ahogy eddig kiderült, igen szervesen és ezt a 3d központ létrejöttével szeretném még jobban kiterjeszteni ez irányban. Termékek széles skálájának fejlesztésében van tapasztalatom, kutatási oldalon is hasznosítom a 3d technológiákat és remélem, hogy új kihívásokkal fogok szembekerülni a jövőben.

Mit hozhat a jövő a 3D technológia fejlődésétől a saját tudományterületével kapcsolatban?

A mérnöki tudományágakban a technológiának nagy jelentősége van, a prototípusgyártás minden területén alkalmazzák és már sok helyen a szériagyártásban is szerepet kap, mert olyan távlatokat nyit a konstrukciós kialakításban amely igen fontos eljárássá teszi.

Mennyire tartja fontosnak az interdiszciplináris szemléletet a 3D-vel kapcsolatos kutatásokban? Lehetnek ennek gyakorlati előnyei a saját tudományterületén?

A 3D technológiák megmutatták, hogy szinte minden tudományterületen lehet elérni innovációt az alkalmazásukkal és a gépészeti tudományok így még nagyobb szerepet kapnak ezekben. Az orvostudományokban látható a legnagyobb igény a hasznosításra és már most látható, hogy szükség lesz olyan biomérnök szakemberekre akik a felmerülő problémákat mindkét oldalról kezelni tudják.

Milyen eredményeket vár a pécsi projekttől akár közép, akár hosszú távon?

Ez a projekt egy nagyon jó kezdeményezés a tudományágak összekapcsolására, de hiánypótlő abból a szempontból is, hogy a technológiát elérhetővé tegyük vállalkozások, piaci szereplők számára. A vállalatok többségének nincs olyan szaktudású munkaereje aki a 3D technológiákat alkalmazni tudja, még kevésbé forrása arra, hogy ilyen költséges eszközökre beruházzon, de így a PTE és ezen belül a 3D központ lehetőséget fog nyújtani nekik a fejlesztésekre. Azt várom, hogy ez a projekt nagyon sok innovatív fejlesztésnek lesz a motorja és a PTE közelebb kerül az iparhoz és jobban tud majd alkalmazkodni a piaci kihívásáokhoz. Új források, projektek és erre épülő kutatások megjelenésére számítok. 

Eljön hamarosan az az idő amikor a 3d nyomtató az otthonokban is széleskörűen megjelenik, ami a humán fejlődést is befolyásolni fogja. Kutatók kimutatták, hogy a geometriai látásmód mennyire fontos az emberi agy fejlődésében (továbbá meghatározó az intelligenciában) és a 3d technológiák használatával ehhez sokkal közelebb kerülhetünk.

Mit üzenne mindazoknak, akik most kezdenének el érdeklődni a 3D-ben rejlő lehetőségek iránt?

A PTE-n mindenki megkaphatja a szükséges alaptudást oktatási oldalról, de azt szeretném üzenni személy szerint, hogy mindenki forduljon hozzánk bizalommal, biztosan tudunk segíteni a feladatok megoldásában. Megtervezünk és legyártunk szinte bármit...

Névjegy

Háber István Budapesten született 1981-ben. 2004-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, számítástechnika-technika szakán, 2007-ben a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán okleveles informatikus végzettséget, 2008-ban a Pécsi Tudományegyetem - Pollack Mihály Műszaki Kar, környezetmérnök szakán szerzett diplomát. 2011-ig a Szent István Egyetem – Gépészmérnöki Kar, PhD hallgatója volt, 2016-ban védte meg doktori címét. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai karán létesítményenergetikai szakmérnöki végzettséget szerzett. Több évet dolgozott az autóiparban fejlesztőként, 2008-ban kezdett tanársegédként dolgozni a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai karán. 2016-ban adjunktusi kinevezést kapott. Jelenleg a Gépészmérnök Tanszék oktatója.