Beszélgetés Pongrácz Judit Erzsébet professzorasszonnyal a PTE 3D bioprinting al-projekt szakmai vezetőjével

Beszélgetés Pongrácz Judit Erzsébet professzorasszonnyal a PTE 3D bioprinting al-projekt szakmai vezetőjével

„A pécsi programunk kitűzött célja, hogy mind a műszerekkel való felszereltség, mind a vonatkozó szaktudás szempontjából egy izgalmas, mindenki számára nyitott, és hatékony szellemi műhely legyen.”

- Mikor és hogyan került kapcsolatba a 3D technológiával?

Már 20 évvel ezelőtt kapcsolatba kerültem a 3D technológiával és már akkor is a szövettenyészetek területén. Akkor a University of Birmingham Immunológiai Intézetében dolgoztam kutatóként. Amikor hazajöttem 12 évvel ezelőtt, akkor a 3D szövettenyészeteket a saját kutatásaimban tovább használtam és fejlesztettem, mely számos közleményhez, nemzetközi szabadalomhoz és végül az egyetem első erre a technológiára alapozott spin-off vállalatához vezetett.

- Milyen kutatási, tudományos területen dolgozik mostanában?

A kutatási területem az eredeti immunológiai alapkutatásoktól a tüdődaganatkutatások irányába mozdult el. Az érdeklődési területem a daganatok kialakulását szabályozó molekuláris háttérfolyamatok megértésének kutatásától a daganatok érhálózatának, gyógyszer érzékenységének és a gyógyszerrezisztencia kialakulási folyamatainak vizsgálatáig terjed. Ehhez kapcsolódik az immunológiai gyógyszerekre adott válaszreakciók mérése is. Mindehhez szükségesnek tartom a 3D szövettenyészetek felhasználását, hogy klinikailag is releváns eredményekhez jussunk.

- Hogyan csatlakozott a pályázathoz, mi az Ön pályázatban betöltött szerepe?

A pályázatban való részvételre és a 3D bioprinting alprojekt vezetésére Nyitrai professzor úr kért fel, akihez régi szakmai kapcsolat fűz a citoszkeleton vizsgálata kapcsán. Többek között ezért is vállaltam örömmel a feladatot.

- Mit hozhat a jövő a 3D technológia fejlődésétől a saját tudományterületén?

Véleményem szerint, a 3D technológiák és a saját területemen a bionyomtatás a biológiai és orvosbiológiai rendszerek, betegségek tényleges molekuláris megismerését hozhatja. A 3D bioprinting technológia nem csak a szöveti elemek egymásra hatásának megismerését segíti, hanem a betegségek terápiájában fontos célmolekulák behatárolásához és a kifejlesztett terápiás szerek teszteléséhez is hozzájárul. Ezáltal is csökkentve a klinikai első fázisú gyógyszerkipróbálásban rejlő kockázatokat, hatékonyabbá téve a daganatterápiát. Továbbá, a 3D bioprinting fejlesztései lehetőséget adnak a különféle szerveink teljes avagy részleges pótlását biztosító, beültethető szövetkomplexek nyomtatására is.

- Mennyire tartja fontosnak az interdiszciplináris szemléletet a 3D-vel kapcsolatos kutatásokban? Lehetnek ennek gyakorlati előnyei a saját tudományterületén?

Az interdiszciplináris kutatási szemlélet elengedhetetlen. Számos olyan kérdés merül fel a saját kutatási területemen is, ahol például egy tüdőszöveti daganat modellezéséhez fizikusok és mérnökök bevonása szükséges a mechanikai stimulusok szimulálásához. Szerencsére nagyon tehetséges kollégákkal dolgozhatunk együtt, akiket nemcsak érdekel a felvetett probléma, hanem ezek megoldása és az elméleti megoldások gyakorlati kivitelezése is a lételemük.

- Milyen konkrét eredményeket vár a pécsi projekttől akár közép, akár hosszú távon?

A pécsi programunk fantasztikus lehetőséget biztosít az interdiszciplináris 3D kutatásokhoz és a jövő kutatói szemléletének alakításához. Ez utóbbi különösen a 3D nyomtatások megismertetésével az általános és középiskolai szinten, mind az egyetemi graduális és posztgraduális képzésekben kerül előtérbe. Valójában a 3D bioprinting posztgraduális képzésben történő oktatása már 2010-ben megkezdődött az Általános Orvostudományi Karon, az Orvosi Biotechnológia mesterképzés keretében. A mesterképzésben végzett hallgatóink számos kutatási területen használják a 3D szövettenyészeteket a világ számos kutatóintézetében, egyetemén és biotechnológiai cégében, ezzel is bizonyítva a 3D szövettenyésztés iránti érdeklődést, ahol pontosan a 3D bioprinting területén szerzett ismereteik miatt helyezkedhettek el, avagy nyertek felvételt PhD programokba.

- Mit gondol, hogyan befolyásolja a mindennapi életünket, hogy a 3D technológia egyre elérhetőbb és hogy egyre gyorsabban kommencializálódik? Milyen trendeket lát ezzel kapcsolatban?

Általánosságban a 3D technológia kommercializálódása nehezen értelmezhető a biológiai, orvosbiológiai tudományterületeken. Iskolákban természetesen lehet gyakorolni a szövetek működésénék megértéséhez az egyszerűbb 3D bioprinterek alkalmazását, de a beültetésre szánt emberi szövetek elkészítése még messze nem a „konyha sarkában” elképzelhető technológia. A trendek azonban egyértelműen arra mutatnak, hogy az állatkísérletek számát nagy mértékben csökkentik a 3D szövettenyészetek kísérleti és gyógyszertesztelési felhasználásának szélesedő lehetőségei. Valójában a bionyomtatásban benne rejlik a lehetőség az agráripari felhasználásra is, hiszen ma már nem lehetetlen az olyan hamburger előállítása, melyben a húst tehénből nyert egyetlen biopszia és nem az állat leölése szolgáltathatja.

- Mit üzenne mindazoknak, akik most kezdenének el érdeklődni a 3D-ben rejlő lehetőségek iránt?

A 3D technológiák fontos eszközök a biológiai és orvosbiológiai kutatások területén is. És itt hangsúlyoznám, hogy a bioprinting módszerrel előállított termékek hasznosíthatósága igen nagy rálátást és interdiszciplináris tudást igényel. A megfelelő tudományos alapok nélkül hiába tudja valaki bekapcsolni a 3D szövetnyomtatót. Így még nem lesz működő, teljes szív, vagy beültethető porc. A biológiai, orvosi, élettani és molekuláris szabályozó folyamatokat egyszerre kell ismerni ahhoz, hogy a műszaki tartalmak finomításával eljuthassunk a kívánt végeredményhez. Ötletelni azonban szabad, sőt kell, hogy a különféle kihívásokra minél hatékonyabb megoldásokat találjunk.

Névjegy

Prof. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet a PTE GYTK egyetemi tanára, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Biotechnológia Tanszékének vezetője. A KLTE Természettudományi karán végzett 1984-ben, 1985 és 1989 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani intézetében tudományos segédmunkatársként dolgozott, majd 1989-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett, melyet a széleskörű publikációs tevékenysége következtében 1995-ben PhD-nak fogadott el a Debreceni Egyetem. 1990 és 2003 között a Birmingham-i Egyetem (UK) először tudományos munkatársa, majd tudományos főmunkatársaként dolgozott, ahonnan véglegesen 2005-ben tért haza. 2003-tól a PTE Általános Orvostudományi Kar Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének adjunktusa, 2006-tól egyetemi docense, majd 2012-től egyetemi tanára. Az MTA doktori fokozatát 2013-ban szerezte meg Immunológia szakterületen. 2009-től a Biotechnológia mesterképzés szakvezetője. 2014-től a PTE első spin-off vállalatának kutatásvezetője is. A Gyógyszerésztudományi Kar megalakulásakor a Gyógyszerészi Biotechnológia Tanszék vezetésére kapott felkérést. Vezetése alatt az újonnan alakult tanszék kutatási spektruma az immunológia gyógyszerészeti alkalmazásaira, a 3D szövettenyészetek széleskörű, klinikai célokat figyelembe vevő és a nanotechnológiát is felhasználó fejlesztésére és a tüdő daganatok kutatására fókuszál. Az intézet fő profiljává vált az öregedési folyamatok molekuláris hátterének vizsgálata és az ezzel összefüggő gyógyszer reakciók vizsgálata is. Pongrácz professzor asszony munkásságát 2013-ban Innovációs díjjal,  2014-ben Nők a Tudományban – Biotechnológia díjjal, majd 2017-ben a tehetséggondozásban betöltött szerepét „Genius Loci” díjjal ismerték el.