A PTE is jelen volt a jövő hadseregéről szóló konferencián

A PTE is jelen volt a jövő hadseregéről szóló konferencián

Rangos előadókat felvonultató nemzetközi konferencián vett részt a Pécsi Tudományegyetem delegációja április 30-án Budapesten. A téma a jövő „digitális” katonái voltak, a pécsi gárda pedig a mind a jövő harcterein, mind pedig az egészségügyben fontos szerepet játszó exoskeleton technológiát mutatta be.

Érdekes kettősségnek lehettek szemtanúi a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központ látogatói a Digital Soldier 2.0 konferencia kiállító részlegén, ahol a klasszikus lőfegyverek mellett többek között drónok, virtuális, illetve kiterjesztett valóság szemüvegek és a PTE jóvoltából egy csúcstechnológiás exoskeleton várták az érdeklődőket. Az üzenet világos volt. A jövő – illetve már részben a jelen – harcterein a katonáknak egyre inkább „intelligens” gépekkel és bonyolult kütyükkel kell együttműködni, illetve megküzdeni a győzelemért, és az az idő sincs már beláthatatlan távolságban, amikor maga az emberi test és elme kerül módosításra. 

És hogy mindez hogyan változtatja meg a katonák szerepét és az egész társadalmat? A konferencia előadásai alapján erre a kérdésre a világ vezető katonai hatalmainak szakértői is még csak keresik a válaszokat, és az útkeresés az egész tudományos világot megmozgatja. 

Mesterséges idegrendszerek

A hadviselés kérdései szervesen kapcsolódnak a szélesebb körű technológiai-társadalmi változásokhoz, például a szemünk előtt zajló mesterséges intelligencia forradalomhoz. Ahogy az Dr. Tóth László, a Szegedi Tudományegyetem docense előadásából kiderült, bár az emberi elmét túlszárnyaló „általános” mesterséges intelligencia még messze van, az emberi teljesítményt bizonyos területeken messze meghaladó „szűk” mesterséges intelligenciák egyre inkább elterjednek, és újabb és újabb győzelmeket aratnak az emberek felett.

Az emberi idegrendszer működését szimuláló mély neurális hálózatok  révén például az elmúlt években óriási áttöréseket sikerült elérni a gépek képességeit hosszú időn át meghaladó vizuális információ értelmezés, illetve beszéd szintézis és értelmezés területén. A mély tanuló rendszerek már képesek belőni egy ismeretlen beszélő nemét, életkorát, magasságát, testsúlyát, általa esetleg nem is ismert betegségeit – mindez például az Alzheimer-kór korai felismerése kapcsán játszhat nagy szerepet, és ironikus módon ahhoz is MI segítségére van már szükségünk, hogy megkülönböztessük a gépi és az emberi beszédet.  

Kentaurok: mítoszból valóság

Az alig néhány év alatt lezajló mesterséges intelligencia forradalmat és az egyéb technológiai áttöréseket nem követte az evolúció által behatárolt ember fejlődése, és mindez kényes kérdéseket vet fel a hadászati területeken is: bízzunk egyre több mindent a gépekre, vagy próbáljuk megőrizni az emberi szerepvállalást? A világ vezetői katonai hatalmának számító Egyesült Államok válasza erre a dilemmára a kentaur hadviselés, azaz az emberi döntéshozatalt és a gépi gyorsaságot, erőt és precizitást ötvöző hibrid modell.

A modern kentaurokról Dr. Amy A. Kruse, az alkalmazott idegtudományi kutatásokkal foglalkozó Platypus Intézet vezető tudósa tartott előadást. Kruse korábban az amerikai kormányzat csúcstechnológiás katonai kutatásokkal foglalkozó ügynöksége, a DARPA programvezetőjeként dolgozott (a DARPÁ-nak és elődjének, az ARPÁ-nak olyan dolgokat köszönhetünk, mint az internet, a GPS és az önvezető autók megjelenése), és áttekintése ennek megfelelően lenyűgöző, illetve hozzáállástól függően hátborzongató volt. 

Mint az előadásból kiderült, az agy valós idejű megfigyelése révén már a mai technológia feltételek mellett is lehetséges például az egy bizonyos területen (például lövészet) kiemelkedő teljesítményt nyújtó emberek agyi mintázatának elkülönítése, és ennek felhasználása révén a kiképzés felgyorsítása és hatékonyságának javítása. Az előadásokat követő panelbeszélgetésen az is elhangzott, hogy az idegtudós véleménye szerint az emlékek fel- és letöltése 5-10 éves időtávon belül megvalósulhat, mivel az alapvető technológia már most rendelkezésre áll. 

Külső csontvázak

Az agyi kapacitásnövelés mellett a kentaur modell a testi képességek fejlesztéséről is szól, ilyenek az érzékszervi fejlesztések – Kruse olyan már most meglévő példákat hozott, mint az ujjakba ültetett mágnesek a mágneses terek érzékelésére, illetve a mellkasba implantált „iránytű” – és a testi erő és állóképesség növelésére szolgáló megoldások, mint például az exoskeletonok.

Bár a gyárakban már évtizedek óta használnak exoskeletonokat, a technológia fejlődése (például az áramforrástól független működést lehetővé tévő modern akkumulátorok és fejlett vezérlő elektronika) révén ezek az eszközök ma már a katonai alkalmazásokban és az egészségügyben is egyre elterjedtebbek. A Pécsi Tudományegyetem kutatói és mérnökei egy okosóra által irányítható Rewalk exoskeletont mutattak be, amely olyan kunsztokra képes, mint a lépcsőn fel- és lemenés és több órát megy el egy feltöltéssel.

Az exoskeletonok terjedése jól mutatja, hogy a kentaur megközelítés a katonaságon kívül a „civil” életben is működik, hiszen a hadi alkalmazásokon (a konkrét harctéri felhasználás mellett idetartoznak a különböző katasztrófamentési feladatok is) túl a mozgássérültek rehabilitációjában is fontos szerepet játszhat. A pécsi kutatások erre irányulnak, hiszen ahogy azt Dr. Tóth Luca, a PTE 3D Projekt orvosi innovációs vezetője elmondta, egyelőre nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű adat annak kapcsán, hogy hosszabb távon milyen hatással lehetnek ezek az eszközök az elvesztett mozgási funkciók visszanyerésében, miközben a technológia egyre elérhetőbbé válik.

Rewalk

A konferencián való részvétel emellett egy a PTE reményei szerint hosszú távú együttműködés egyik kezdő lépése, hiszen a hadászati kutatások szoros szinergiában léteznek a civil kutatás-fejlesztéssel, és a PTE 3D Központjában, a PTE ÁOK Szimulációs Központjában, illetve Műveleti Medicina Tanszékén folyó munkából – legyen szó akár a virtuális valóság felhasználásának módjairól, a 3D technológia által jelentett lehetőségekről, illetve új egészségügyi megoldásokról – a Magyar Honvédség is rengeteget profitálhat.

Mit keresnek az e-sport játékosok a harctereken? A Terminátoré vagy a Vasemberé a jövő? 

A cikk teljes verzióját lásd itt:

Rajok és kentaurok: ilyen futurisztikus katonák vívják majd a (közel)jövő háborúit - HVG Tech